Tegnap Fannymmal találkoztam és az egyik osztálytársával, Vivivel. ^^ Elmentünk a "kedvenc" kínai boltjukba, meg sok felé mászkáltunk a városban. ^^ Ma meg már suliban voltam, és igaz nem kellett korán kelni, de annyira nyugtalan napom volt. A vonaton alig bírtam egyhelyben maradni, semmihez se volt kedvem... Se zenét hallgatni, se aludni, se kinézni az ablakon. Túl sok minden járt a fejemben, annyira megzavarodtam. @_@ Meg lassan itt a vizsga időszakom, ami miatt szintén borús lesz az agyam, és jönnek az aggodalmak, idegesség stb. Említettem korábban, hogy elkezdtem nézni a Chobitsot. Már végignéztem. Pontosabban ma fejeztem be. Ez az anime azt hozta ki belőlem, vagyis arra emlékeztet, mikor volt valakim, mikor valaki mellettem állt, segített, bátorított. Szóval most (tényleg csak most, ez a baj) úgy érzem, hogy olyan jó lenne, akivel megoszthatnám érzéseimet, aki mellettem áll és bátorít, hogy ne adjam fel a dolgokat, aki ad erőt, hogy tanuljak stb. A Chobits anime ráébresztett arra is, hogy mi is az igazi szerelem. (Jó, hogy egy anime ébreszt rá erre, mi? Érdekes egy szerzet vagyok.. ehhh...) Viszont erről egy külön bejegyzést fogok írni. Nemsokára olvasható. ^^
No comments:
Post a Comment