♥ ちょびっツ ♡

Az anime, amely mélyen megérintette a szívem. Mint említettem, tegnap néztem végig, de már azon gondolkozom, hogy újranézem. Talán szavakkal nem is tudom leírni, hogy mit érzek, mikor egy ilyen animét nézek... Boldogságot, mert ismét tanultam valami jót, és emellett rengeteget nevettem. (Mikor voltak azok a rossz napjaim múlt héten, akkor tudtam, hogy nem szabad Chobits-ot nézni, mert tudtam, hogy attól úgy is nevetni fogok. Ehelyett inkább szenvedtetem magam, hisz ha nevettem is volna, az afféle gondjaimat úgyse szűntette volna meg.) De mikor ilyen pánikhangulatban vagyok, mint most, tökéletes az animenézés, mert talán ez, ami le tud igazán nyugtatni ilyenkor, sőt, erőt ad sok mindenhez!! (Ez lehet ismerős a régi blogom olvasóinak!) :D Az én szavaim helyett viszont most feltöltöm az utolsó részt ide, amire nem is írok semmit (mert tulajdonképpen ez az, ami kiváltja belőlem azt az érzést, amit nem tudok megfogalmazni, szavakba önteni), de szerintem magától értetendő... ^^*
Még egyszeri figyelmeztetés!! Ez az utolsó rész, szóval aki még nem látta a Chobits-ot és meg akarja nézni, az NE nézze meg az általam feltöltött videót, mert ez a lényege az egésznek!!