ef - a tale of melodies.

Végignéztem az "ef - a tale of memories" sorozat folytatását. Nem is mondok róla semmit, ugyanis a végén volt pár sor, ami mindent magába foglal. :) Én... azokat a sorokat, nem bírtam végigolvasni sírás nélkül. :,) Épp ezekre a mondatokra van szükségem, mindörökké!!!! ♥

Szél fúj az utcákon át. A szél hideg és vannak olyan pillanatok, mikor meg szeretnénk állni. Ilyen pillanatokban, szeretném ha továbblépnél, még ha lassan is. Mert egy nap, képes leszel eljutni oda. Akkor is, ha szomorú dolgok történnek, rendben van. Ha kinyújtod a kezed, ott lesz valaki. És képes leszel megosztani velük lelkesedésed. Akkor is, ha ezt az utat magadnak kell megtenned, ha nem engeded el a kezeidet szorító kezeket, képes leszel rá, hogy végig menj. Szóval kérlek, ne add fel. Vár rád a boldogság e hosszú, hosszú út végén. Felépíted boldogságod, ami egy még nagyobb érzéssé növi ki magát. És egy nap, szeretném, ha rájönnél, hogy végtelen sok szilánka a boldogságnak, ott volt végig az utadon. Kérlek, ne felejtsd el, hogy nem vagy egyedül. Lábad nyomát hagyni, túl az évszakokon, az égre tekintve. Ha nincsenek is szárnyaid, el fogsz jutni oda. A helyre, amiről álmodtál. A holnapba, mely fénnyel kecsegtet--

I finished watching the continuation of the 'ef - a tale of memories'. I don't say anything about it because I found some sentences at the end of the anime which tells everything. :) I couldn't read these lines without crying. :,) I need these sentences forever!!!! ♥

The wind blows through the streets. The wind is cold, and there are time when we want to stop. At time like that, I want you to move forward, even if it's just at a slow pace. Because someday, you'll be able to get there. Even if something sad happens, it's all right. If you extend your hand, someone will be there. And you'll be able to share the warmth with them. Even if it's tough to journey on your own, if you don't let go of the hand you hold, you'll surely be able to pull through. So, please don't give up. Happiness awaits at the end of the long, long road. That happiness builds up, and grows into something even larger. And someday, I want you to realize that there were numerous shards of happiness on the road you just walked. Please don't forget that you are not alone. Engraving your footsteps, crossing the season, and looking up at the sky. Even if you don't have wings, you'll definitely be able to get there. To the place that you once dreamed of. To the tomorrow that gleams with light--