Rémálom O_O meg sok minden

Most tényleg több dologról is fogok írni. Először is, már kicsit kezdem unni, hogy még mindig nem jó a billentyűzetem és a hosszú í-t mindig ki kell másolni. -.- Másodszor, még a tegnapi napról... megint volt az a hangulatváltozásom. Mondjuk elég sokszor van, de most más volt. Egyszerre rámjött a röhögőgörcs meg a sírógörcs haha~ XD Tudom, hogy furcsa, de hát benne mi nem furcsa?? Mondjuk inkább nevettem, de néha, hirtelen úgy éreztem, hogy mindjárt elsírom magam. Például mikor arra gondoltam, hogy milyen csodálatos is egy mély, japán férfi hang. :$ És ebből kifolyólag kedvenc szinkronszínészeimre gondoltam, meg hogy meghalnék azért ha csak egy szót is szólna hozzám ahhhh.... Arra is rájöttem, hogy nekem ez a gyengém. :$ Mély, japán férfi hang. ♥ Hogy miért japán és miért nem magyar? Ez csak az én véleményem és érzésem, biztos vannak jó hangú magyar pasik, de a japánoknak (SZÁMOMRA) sokkal erősebb, kifinomultabb meg olyakor lágyabb a hangjuk. Na meg persze a japán a kedvenc nyelvem, ezért is. És mivel szinte én csak japán animét, doramát stb. nézek vagy japán zenét hallgatok, ezért a fülem eléggé hozzá van szokva a beszédükhöz, a hangjukhoz, a nyelvhez. És mikor pl. tesóm vagy anyuék néznek akármilyen más filmet magyar szinkronnal, teljesen semlegesen hat rám, vagy néha inkább vasajtó mögé bújnék hogy ne is halljam. xD
Van még egy dolog, amit iszonyatosan utálok. Még ha egy japán is mondja ezt, akkor is utálom!!! :@ Mégpedig azt, amikor megszólnak azért, hogy nekem miért kell japán pasi. Meg hogy csak azért, mert japán??? Hát normálisak akik ezt megkérdezik???? Azért ennyire idióta nem vagyok!!! Természetesen NEM azért szeretnék japán pasit mert japán nemzetiségű. Ha így lenne, az első jött-menttel összejönnék. A japánok között is van rengetek, akiket messziről elkerülnék. Utálom az egoistákat, akik deviáns viselkedésűek (itt az alkoholistákat és kábítószerfüggőket értem), nem szeretem ha valaki uralkodik felettem és állandóan parancsolgat és még sorolhatnám. Szóval nekem fontos, hogy kedves legyen, megértő, őszinte, nyílt stb. Rohadt nehéz olyan JAPÁN pasit találni, aki nekem megfelel. Elég nagyok az igényeim, és a japánokban van a legtöbb, ami számomra vonzó. Ami engem legjobban érdekel az Japán, a japán nyelv, a kultúra, a japán emberek. Ha most őket tartom a legvonzóbbnak, akkor miért jönnék össze mondjuk egy magyarral vagy mongollal vagy némettel??? Oké, még ha találnék is olyat, aki őszinte, megértő stb. de nem az esetem? A büdös életbe nem tudnék belészeretni. Mert azért a külső is fontos... legalább is nekem. Nah ennyit erről.

Jó belelendültem ebbe a témába, és erről eszembe jutott, hogy mennyire elhanyagoltam a japán tanulást. Bár időm se volt rá, meg mikor anyuék visszautasítottak, hogy a nyáron kimenjek Japánba, teljesen elment a kedvem a tanulástól. Mert hogy minek tanuljak?? Elvileg úgy lenne, hogy jövőre, diplomázás után kimegyek. AHA... és miből?? Eladom a szomszéd macskáját és meglesz a repülőjegyem??? Igaz most is dolgozom, de jövő nyárig annyi minden lesz még, egy csomó ünnep, szóval kb. zéró pénzem lesz. (Jut eszembe, elvileg engem áttesznek költségtérítésesre a suli utolsó féléveiben. Nah azt hiszem ott még gondok lesznek...) Úgyhogy most érzem vagyis TUDOM, hogy nem lesz semmi a jövő nyári utazásból. Még ha le is diplomázom, utána dolgoznom kéne, hogy összekaparjam a repülő árát, na meg vinni kéne magammal egy bizonyos összeget, amiből megélhetnék a kezdetekben. Hát ezért ment el a kedvem a japán tanulástól. Vagy nem is a kedvem, hanem a remény veszett el, úgy érzem sose fogok kijutni Japánba. Mert őszintén, a napokban is arra gondoltam, hogy olyan jó lenne a nyáron japánt tanulni, akár dolgozni és tanárhoz járni. Annyira jó lenne!!! Bár... ha nem is jutok ki soha Japánba, talán itt Mo-n még hasznomra lehet a japán nyelv. Talán csak hobbiból kéne tanulni? Lőjem ki a célt a fejemből..? Haaa nem tudom... T.T

Na még egy más téma. xD Nem tudom, írtam-e már a rémálmaimról? O.o Ha nem, most megteszem. :P Ez úgymond "gyerekkori rémálom", ami máig nem múlt el. x) A helyszín mindig Csemő, ahol papa régen lakott. Egy kertes ház nagy erdővel. Mindig itt történnek az események, persze mindig más. Csak egy az azonos: mindig vadállatok jelennek meg az álmaimban. Oroszlán, tigris, medve, dinoszaurusz vagy éppen vérengző farkasok. :S Mindig szembekerülök velük, vagy kergetnek, menekülök mindig előlük, vagy harcolok velük. xD De valami iszonyat. Ma is ez volt, már 9 után pár perccel fent voltam, szó szerint rémálmomból keltem fel. :S Ilyenkor olyan jó felkelni, hallom, hogy csiripelnek a madarak stb. Csak éppen a szívem majd kiugrik a helyéről. xD Nem tudom miért álmodok mindig ilyeneket, miért mindig az a csemői helyszín tér vissza. Igaz, kisebb koromban sokszor féltem ott lenni, arról nem is beszélve, mikor a kertünkben találtunk egy farkast, rókát, akkor egyszer összefutottam az erdőben szarvassal is, meg többször ugrált őz is a kertben. xD Sokszor iszonyatosan féltem, amikor az udvarban voltam, hogy mikor bukkan fel egy veszett dög vagy farkas az erdőből... Gondolom ezért voltak ilyen rémálmaim régebben. De most?? Már egy csomó éve nem járunk Csemőre, mivel papa itt lakik a mellettünk lévő lépcsőházban. xD Szóval nem kéne visszatérniük... Nem is gondolok ilyenekre, és mégis többször ezzel álmodok. :S Nem tudom, van-e valami jelentése ennek, bár nem igazán vagyok babonás, szóval nem akarok hinni az álmos könyveknek. xD Főleg, hogy mindegyik mást ír. Huhh.. tényleg írtam a javából!!! :D De ez már kellett. ^^