Saturday, May 29, 2010

A confession

置鮎 龍太郎,
置鮎さん, I fell in love with your voice again!!!

The problem is, you will never know about my feelings... To think about this, it makes me cry.
I wish I could hear your voice in real, I wish I could see you.
How can somebody have such an amazing, wonderful (ah I can't find words... ) voice?? Just one word and my heart beats faster!!! I wish I could sing with you....
Your voice makes me crazy, I feel so touched when I'm listening to your songs... Even my tears come up... ^^* Well, I hope I can meet you in my dream and you will sing for me~ ^^

Oké, befejeztem. :P Ha már neki úgyse mondhatom el ezeket, jó volt most leírni. Lehet így hülyén hangzott, de akkor is... valami elmondhatatlan érzés kerülget, amikor a hangját hallom, és rögtön fantáziálni kezdek. Rögtön elképzelem, hogy véletlen találkozok vele Japánban, vagy a sors valahogy összehoz minket, és netán még beszélnénk is egymással... xD Mikor ilyenekre gondolok, sírhatnékom támad. Azért, mert túl szép gondolat, és azért is, mert ez nem lehet valóság. (Ha mégis, nem kicsit mondhatnám szerencsésnek magam!!!!!!!!!!!) x3~~

No comments:

Post a Comment